Sziasztok!

A héten újra előszedtem a fűszeres projektemet, melyet folytatnék a fűszerek szülőföldjével, Indiával. Fontos tudni, hogy nem lehet ráhúzni egész Indiára egy jellemző ízvilágot, mivel a világ egyik legnépesebb országáról beszélünk, és minden vidékére más-más ízvilág jellemző. Viszont, mint minden más konyhának, ennek is megvannak az alapfűszerei, csak itt sokkal több van belőlük, mint máshol. 

Először is kezdjük az indiai konyha jellemzőivel. Főként csípős, fűszeres ételekből áll. A legkedveltebb alapanyaguk a birka, a csirke és a hal, marhát vallási okokból nem fogyasztanak, valamint a keleti országokra a sertés hús fogyasztása sem jellemző, szintén vallási okok miatt. Nagyon sokan vegetáriánusok. Mivel a higiénia Indiában elég alacsony szinten van, ezért az ételeket jellemzően túlfőzik, hogy az összes kórokozót elpusztítsák. Rengeteg fajta fűszert használnak az ételek elkészítéséhez. Az indiai ételek fűszerességének az a titka, hogy olajon felmelegítik őket, melyek kiengedik az ízeket, így sokkal intenzívebben lehet érezni őket. A világ talán egyik legismertebb fűszerkeveréke is Indiához kapcsolódik, a curry. (Magyarul a legtöbbször helytelenül ejtik, mivel nem "körinek", hanem "karinak" kell ejteni.)

Curry:

Ez az indiaiak legismertebb fűszerkeveréke. Vannak belőle ismertebb fajták, amit szinte bárhol a világon be lehet szerezni, ez például a garam masala. Viszont Indiában szinte minden családnak van egy jól bevált titkos keveréke, amit néhol évszázadok óta őrizgetnek. Legtöbbször római köményt, lepkeszegmagot, kurkumát és chilit tartalmaz, de ahogy írtam, ez szinte mindenhol más. A mai közforgalomban kapható "curry" fűszerkeverék már nem az eredeti indiai, hanem az angolok által kitalált fajta, mivel miután kivonultak Indiából, megalkották a saját curry porukat. A curry egyébként nem csak a fűszerkeveréket, hanem egy ételfajtát is jelent, ami egy jellemezően nyugat-indiai étel. 

Római kömény:

Nem a nálunk elterjed kömény, teljesen más ízvilágú. A petrezselyem családjába tartozó növény magja.  

Lepkeszegmag:

Más néven görögszénának nevezik. Fontos, hogy felhasználás előtt fel kell melegíteni, hogy kijöjjenek belőle az aromák, viszont figyelni kell, hogy ne váljon vörössé, mert akkor keserű íze lesz.

Currylevél:

Ez egy Délkelet-Ázsiában honos fának a levele. Olyan ételhez használják, melynél szükséges, hogy savanykás legyen. A thai, illetve más délkelet-ázsiai konyhákban rengetegszer találkozhatunk vele.

Kardamom:

A gyömbérfélék családjába tartozik, ősidők óta fogyasztják. Termesztése bonyolult, ezért igen drága fűszer, viszont nem kell sok belőle. Ne kibontott fajtát vásároljunk, mert az veszít az aromájából. Észak-Indiában jellemzően a curryk alapanyaga. 

Koriandermag:

Őrölve használják fel általában, frissességet ad az ételeknek. Párjával a friss korianderlevéllel is sokat lehet találkozni, ezt viszont nem főzik bele az ételekbe, hanem csak a végén megszórják vele. 

Hing:

Az aszatgyanta nálunk szinte ismeretlen fűszer. Más néven ördöggyökérnek is nevezik, viszont ez nem egy gyökér, hanem egy fa megszáradt nedvei. Por formájában kerül forgalomba, és érdemes vele vigyázni, mivel nagyon átható illatú. Az ételeknek hagymás ízt ad. 

Kurkuma:

Nagyon elterjedt fűszer, rengeteg gyógyító hatást tulajdonítanak neki. A gyömbérhez hasonló gyökér formában található meg, jellegzetes sárga színű. A Worcester-szósz és a curry alapvető kelléke. Érdemes vele vigyázni, mert mindent összefog, még a kézről is csak napok múltán jön le. 

Ezek mellett a fűszerek mellet még sok mást is használnak, amik nálunk is ismertek. Ilyen például: szegfűszeg, fahéj, bors, mustármag, babér, ánizs, édeskömény, gyömbér, sáfrány, szerecsendió, chili.